Rájöttem, hogy a családunk egy festővászon, amelyre a legszebb reményeinket festjük – tökéletlenül és hanyagul, hiszen mind amatőrök vagyunk az életben. De ha nem összpontosítunk túlzottam a hibáinkra, csodálatos kép tárul a szemünk elé. És megtanuljuk, hogy nem a kép szépsége érdemli ki a hálánkat – hanem az, hogy egyáltalán festhetünk.
- Aki családot akar, annak a világ ellen kell élnie.
- Nem ez az ország, a házunk köt össze minket
- Az élet viszonylag rövid, és nagyon ostobák vagyunk
- Furcsa, de a legapróbb jó dolog is elég, hogy azt higgyük, minden rendbe jön
- Játszik velünk százszor megcsalatottan
- Úgy gondolom, a remény olyan, mint a hit
- Valaki meggyújtja neked a szent tüzet
- Nem számít, milyen ellenségesnek tűnik a világ
- Hogy a gyerekek fölnőjenek, nem kell külön szoba
- A remény a legkegyetlenebb az elme összes játéka közül
Szólj hozzá