Igaz, az ember nem felel felbukkanó vágyaiért, gondolataiért. Olyanok ezek, mint egy átsuhanó madárraj a ház felett. De ha a madarak fészket is vernek az eresz alatt, ott élnek, szaporodnak, azért már az ember is felel. Mert beleegyezett.
- Az emberek olyan ostobák!
- Az évek utak, melyeket végig kell játszani
- Soha ne lépj hátra, még akkor se, ha lendületet akarsz venni.
- Egek, micsoda lehetőség!
- Miként élhetünk egymással, segítve és átkarolva egymás
- Mert mi nem csináltuk meg
- Tűzben látszik meg, mi arany, s bajban, ki igaz s barát
- Ha elmegy az életkedved gondolj csak erre
- Megtanulja az ember, hogy nem kell ragaszkodni
- A boldogság abból származik, amikor arra koncentrálunk, ami van
Szólj hozzá