Napsugár

Tag Archive for türelem

Légy türelmes, minden nehéz, mielőtt könnyűvé válik.

Valaki napról napra türelmetlenül figyeli a körtefáját, érik-e már a gyümölcse. Ha megpróbálná erőszakolni e folyamatot, tönkretenné a gyümölcsöt, épp úgy, mint a fát. De ha türelemmel vár, ölébe hull az érett gyümölcs.

A szerelem abban áll, hogy ötvözni kell egy vámpír temperamentumát egy őzike türelmével.

A szeretet végtelen és tud várni.

Egy titka van az életnek, egy módon lehet túlélni: soha nem szabad hagyni, hogy feldühítsenek. Ne mérgelődj semmin, soha.

Az igazi áldás gyakran fájdalom, veszteség és csalódás képében jelenik meg; de ha győzzük kivárni, hamar megmutatkozik tényleges alakjában is.

Az olyan helyekre vezető utakat, ahová érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni.

Ha egy dühödt pillanatban türelmet tanúsítasz, száznapi bánattól menekülsz meg.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!

Ha kis dolgokban nem vagyunk türelmesek, akkor a nagy álmainkat hiúsítjuk meg.

Mi, emberek, tudod, olyanok vagyunk, mint a dióhéj: ha nem a megfelelő időben akarod erőszakkal felnyitni, olyankor ez majdnem lehetetlen, de amikor már megérett, csak jó helyen kell meglegyintened és könnyen kinyílik.

Ha a világon csak öröm lenne, soha nem tanulnánk bátorságot és türelmet.

Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz,
s a folyó újra folyni fog, amikor felenged a fagy.

Légy türelmes, keresd a harmóniát, ne rágódj tovább az én vagy te, élet vagy halál, feledés vagy túlvilág, most vagy akkor kérdésén, kovácsolj új tervet.

A bosszú csak egy napra hozza el az örömet, a türelem mindörökre elhozza a dicsőséget.

Lassan haladok, de sosem hátrafelé.

A türelem zavarba hozza a dühöngőt, és leszereli a rosszakarók ellenállását.

A szerelem azt jelenti… hogy képes vagy várni.

Az élet igazi, nagy vállalkozásai legtöbbször nem hőstettek, hanem türelemjátékok.

A szeretet hűséges marad jóban és rosszban. Beéri a tökélynél kevesebbel is, és tekintettel van az emberi gyarlóságokra.

Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig.