Napsugár

A nevetés félelmetesebb fegyver, mint a kard

Az élet viszonylag rövid, és nagyon ostobák vagyunk, ha nem őrizzük meg az egyensúlyt a munka és a család között… ha a siker hajszolása közben az ember elveszíti a feleségét és a gyerekeit, akkor mindent elveszít.

Ha az ember utánapillant a napoknak, egybeolvadva látszanak, mint a sorban járó távolodó emberek. Pedig egyenkint külön-külön mentek el előttünk, és mindegyiknek megvolt a maga arca.

Csak a vér s a nyelv tudja összetartani az embereket s a közös múlt emléke. Ha ez megszűnik, fölbomlik a világ.

A jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett. Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért dolgozik, azokért a gyümölcsökért, amelyek majd később fognak megérni.

A világ legtöbb fontos dolgát olyan emberek érték el, akik akkor is tovább próbálkoztak, amikor már semmi sem segített.

Kár, mindig akkor döbbenünk rá arra, hogy valaki vagy valami a mienk volt, mikor elvesztettük.

A boldogság annak a fokmérője, hogy mennyire szeretjük az életünket.

Az ismeret, a gondolkodás gyermeke, a gondolkodás a cselekvésé. Az embereket nem lehet könyvből megismerni.

A vitázó, feleselő és letorkoló emberek ügyeik boldogtalan sáfárai. A győzelmet elnyerik néha, de a jóakaratot soha, holott annak több hasznát vennék

Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.

Ha többféle út kínálkozik számodra, és nem tudod, melyiket válaszd, semmiképp se bízd a döntést a véletlenre, hanem ülj le és várj. Várj még és még. Ne mozdulj, ne szólj, csak hallgasd a szíved. S mikor beszélni kezd hozzád, állj fel, és menj, amerre visz.

Nem szabad hagynunk, hogy a félelmeink visszatartsanak a reményeink követésétől.

Rémes egészen elfelejteni a múltat… Mert akkor olyan, mintha meg sem történt volna. Emlékek kellenek ahhoz, hogy az ember életben tartsa a múlt dolgait.

Az egész élet nem más, mint folytonos nevelés, melyben mindnyájunk Tanítómestere a nagy leckét a végére tartogatja.

Nincs veszett ügy, míg akad csak egy bolond is, aki küzd érte.

Mint valami a túlvilágról boldogan visszaszökő anyai kényeztetés – olyan a szerencse. De nem lehet az: ha az volna, sokkal többnek jutna.

Bármivel is áldott meg Istenünk, vedd azt hálás kézzel, ne halogasd örömeid évről évre, hogy bárhol is éltél, elmondhasd: boldog életed volt.

Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt.

A valóság is lehet olyan szép – sőt szebb! -, mint a hazug ábránd.

Add meg minden napnak az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen!

A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.

Azt ígéred magadnak, hogy a holnap más lesz, de a holnap sokszor a ma megismétlése.

Ha a madarak énekelnek a vihar után, az emberek miért nem tudnak örülni annak a napsütésnek, ami nekik jut?

Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik

A spanyol szólásmondás szerint, tele illúziókkal halt meg. Életében nem volt ideje rá, hogy egy illúziót is elveszítsen, s arra sem, élete végén, hogy befejezze a bűnbánó fohászt.

A kimagasló teljesítmény a kimagasló elkötelezettségből származik.

A sport olyan, mint a lottó, semmi másra nem jó, csak arra, hogy a munkásosztályt abban a hamis reményben ringassák, hogy egy napon kiemelkedhetnek sörvedelő, furgont vezető társaik közül.

Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.

A halál rendszerint azt váltja ki az emberekből, hogy mélyebben élik át az életet.