Napsugár

Tűrj és tarts ki, ez a fájdalom hasznodra lesz egykor.

Az életet nem azok a napok jelentik, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk.

Az emberek olyan ostobák! Van valamijük, ami mindennél többet ér, és alig vigyáznak rá. Eldobják maguktól az életet akár pénzért, akár zacskóba csomagolt porokért, akár egy idegen elragadó mosolyáért.

A betegség után lesz édes az egészség, a baj után a jó, az éhség után a jóllakottság, az erőfeszítés után a pihenés.

Az egész élet összefügg. Semmi olyan nem történik, aminek ne volna értelme.

Nem mi döntjük el, hogy mikor éljünk. Mi csak abban dönthetünk, hogy mi a teendő, ha már itt vagyunk.

Az erős lélek, ha nagy cél van előtte, megacélosítja a gyönge testet.

Egy mosoly, amit kéretlenül, önzetlenül adnak, megváltoztathatja a napodat. Akár az egész életedet is.

Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.

Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.

A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval.

Az utazás nem arról szól, hogy mit nézünk meg, hanem inkább arról, amit közben átélünk.

Néha az ember életét egy icipici apróság is meg tudja változtatni… vagy a másodperc töredéke… vagy egy kopogás az ajtón.

Igaz, a sorsot írják, de az ember önmaga írja meg a sorsát

A boldogsághoz vezető úton sokkal könnyebb olyan emberekkel haladni, akikben megbízhatunk.

Csak a közönséges érzéseket lehet megosztani és együttesen birtokolni. Mihelyt nagyon boldog az ember, egyedül marad, és akkor is egyedül marad, ha nagyon boldogtalan.

Tanuljuk meg, hogy a barátságunkat más iránt addig mutassuk ki, amíg él, és nem halála után.

Amikor azt mondod: ‘Feladom!’, gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: ‘Egek, micsoda lehetőség!’

Tapasztaltad-e már, hogy ami könnyű, erőfeszítés nélkül véghezvihető számodra, az nem igazi értéke sorsodnak, mert már tudod. Átélted. Nem tanulsz újat belőle. Hajlandó vagy már elfogadni azt, hogy ami nehéz, fájdalmas erőfeszítéseket kíván, egyedül attól nőnek lelki izmaid?

Fogadd el a sors akaratát, és szeresd azokat, akiket a sors az utadba vezérel, mégpedig teljes szívedből!

Milyen picik a sorsunk építőkockái! És mégis milyen bonyolultan kapcsolódnak össze! Elég egyet eltávolítani, és az egész összedől.

Minél nehezebb elérnünk valamely dolgot, annál féktelenebbül vágyódunk utána.

A boldogsághoz semmi sem szükségesebb, mint, hogy életünk egy meghatározott célja legyen…

Mi, emberek, tudod, olyanok vagyunk, mint a dióhéj: ha nem a megfelelő időben akarod erőszakkal felnyitni, olyankor ez majdnem lehetetlen, de amikor már megérett, csak jó helyen kell meglegyintened és könnyen kinyílik.

Jobb csendben maradni, és hagyni, hogy azt gondolják, buták vagyunk, mint megszólalni, és minden kétséget eloszlatni e felől.

Ha valaki keresztezi az utunkat, mindig hordoz valamilyen nekünk szóló üzenetet. Véletlen találkozások nincsenek.

Ne felejts el egyetlen pillanatot se, oly kevés van belőlük.

A tétlenség gyengít, a gyakorlás erősít, a túlterhelés árt

Minek élünk, ha nem azért, hogy egymás számára könnyebbé tegyük az életet?

A hit az, hogy bízunk valamiben. És ha már úgy látszik, hogy semmi sem maradt, amiben bízhatunk, akkor is bízunk magában a hitben, ami tovább lelkesít.